Értékajánlat - Value proposition

Szöveg

A térség meghatározó bevételi forrása a kreatív iparra épül. A térség, mint turisztikai desztináció, a könnyen elérhető közelségben fekvő környező régiók rekreációs és a kreatív iparhoz kapcsolódó kapcsolatépítő és tudásátadó központjaként funkcionál, továbbá az értékteremtést és az innovációt szolgálja. A turizmus, az agrárium, az ökoszisztéma-szolgáltatások rendszere egyaránt segíti a kreatív ipart, illetve a kreatív ipar értékteremtése tartja fent az agrárium és az ökoszisztéma-szolgáltatások megfelelő szinten tartásához szükséges emberi cselekvések rendszerét, így ez a négy terület szimbiózisban segíti egymást.

A jövőkép megvalósításban a természetvédelemre fontos szerep hárul: az adaptív természetvédelem elősegíti a természeti környezet klímarezisztenciájának megerősödését, és egyben hozzájárul a térség emblematikus fajai és élőhelyei megőrzéséhez.

Az eddigi jelentős környezeti terhelést jelentő turizmust fokozatosan a szelíd turizmus (slow travel) váltja fel: a turisztikai attrakciók és kampányok a szelíd turizmust szolgálják ki, és a hagyományos turisztikai igények is efelé a szemlélet felé közelítenek.

Az agrárium regeneratív gazdálkodásának és ökoszisztéma-szolgáltatásainak társadalmi hasznai térségi szinten beépülnek a tájhasználatba és a ráépülő gazdaságba. Így, az agrárium ökológiai minősítésű terményei, amelyek egyrészt helyi körforgásos gazdaságban vesznek részt, másrészt az ökológiai gazdálkodásból eredő piaci előnyöket más régiókban is kihasználják, gazdaságilag kifizetődők.
A termőhelyek kiterjedését és használatát a területhasználati szabályozás tartja kontroll alatt, ami a smart landscape rendszerre épül, figyelembe véve a területek ökológiai és éghajlatvédelmi értékeit is.
A klímaváltozás kihívására az agrárium aktívan és adaptívan reagál. A szőlészet-borászat új borstílusok kialakításával, és/vagy alkalmazkodó művelési eljárásokkal fenntartja az adott tájkaraktert, illetve a helyi identitásban betöltött meghatározó szerepét. A Balaton körül elterülő borvidék a szőlőtermesztés jelenlegi északi határához közel elhelyezkedő területe a portugál, spanyol és olasz területek besorolásával lesz megegyező, így a klímaváltozás hatására a jövőben tőlünk eddig délebbre tapasztalt (pl.: toszkán) klimatikus viszonyok között lesz művelhető. Mindemellett, a nagyobb számban áttelelő kártevők okozta potenciális kártétel mellett még a hordókészítéshez felhasznált faanyag megváltozó szerkezetére, valamint a beltartalmi értékek megváltoztatásával módosuló borstabilizációs szempontokra is ügyelni kell.

Dedikált nemesítési program eredményeként a klímaváltozás várható hatásaira reagáló hagyományos fajták klónszelekciója révén, valamint a keresztezéssel végzett nemesítési program segítségével a klímaváltozás kihívásainak ellenálló fajták terjednek el a térségben, és ez továbbra is lehetővé teszi a klasszikus stílusú borfajták fennmaradását. A dedikált nemesítési program segítségével például a térségben történelmi hagyományokra épülő kékszőlő-termesztés aránya várhatóan növekedésnek indul.
Kialakul a környezetkímélő, valamint ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtó turisztikai attrakcióként is szolgáló szőlészet-borászat, amely az alábbi jellemzőkkel bír:
visszafogott, az emberi egészségre veszélyt nem jelentő peszticid felhasználás honosul meg
fajgazdag sorköztakaró növényzetet alkalmaz (esztétikai, és ökoszisztéma-szolgáltatások tekintetében kedvező, vízvisszatartást megvalósító)
erózió elleni védelmet biztosító teraszos művelésre épül (tájképi elem, hatékony erózió gátlás, vízvisszatartást megvalósító)

Az alacsony gépesítési szinttel művelhető meredekebb térszínek gyomszabályozására és trágyázására egyrészt képzett munkaerő áll rendelkezésre, másrészt e műveleteket az állattartás és legeltetés a tenyészidőszakon kívül, és egyes helyeken az alatt is segíti. Ez a gyakorlat amellett, hogy jelentősen csökkenti a gépekkel végzett munkálatok számát (gyomszabályozás, trágyázás), szűkíti a leggyakrabban ma még kézi munkával, a munkaerő korlátozottsága miatt egyre nehezebben ellátható feladatok körét (soralj kaszálás,
törzstisztítás). Az ültetvényeken legelő állatok hozzájárulnak a turisztikai szempontból is vonzóbb agrárkultúrtáj kialakításához a régióban, illetve az idelátogatók természethez való kötődését erősítik (re-connection).

A szántóföldi termelés a nagy parcellás monokultúrák felől, az ökoszisztéma-szolgáltatások, a regeneratív gazdaság és a rövid ellátási láncok szemléleteit figyelembe véve a tó felől egy gradiális tengely mentén a magas jövedelmezőségű, ökológiai művelésű, diverz zöldség- és gyümölcstermesztés irányába vált a tó közelében, míg távolodva a tó területétől és a felvevő piacoktól, a nagyobb táblás ökológiai mezőgazdaság válik dominánsá, egyrészt csökkentve a tó tápanyag és vegyszer terhelését, másrészt növelve az ökoszisztéma-
szolgáltatások bekapcsolásának
mértékét. A termőhelyek javasolt terményeit és termesztési kultúráját, technológiáját a smart landscape-re épülő területhasználati és támogatási rendszer szabályozza.

Az aranykorona érték (földminősítési értékszám) szerinti besorolást (a XIX. századi viszonyok alapján megalkotott, mára elavult értékek) a termőhelyismereti adatgyűjtés váltja fel, amely figyelembe veszi a termőhelyek ökoszisztéma-szolgáltatás potenciálját is.
A talajnedvességi viszonyok alakulását mért adatokkal figyelembe vevő művelésmódok és az így (pl.: zavarásmentes talajműveléssel, zöldtrágya használatával, növények nélküli vagy növényekkel végzett szerves-szervetlen trágyázással stb.) termesztett növények terjednek el, kiszolgálva a térség lakosságát és részben a környező gazdasági centrumokat (Győr, Budapest, Zalaegerszeg, Veszprém).

Az erdészet a megváltozó környezet hatására agrárerdészet formájában készíti fel az erdőket az átmenetre, csökkentve a tömeges sokkszerű hatások kialakulásának lehetőségét, beleértve az erdőtüzek és a paraziták okozta tömeges fapusztulást. Az erdőművelés segíti a klímaváltozásból adódó  sztyeppesedési folyamatokat  a kontrollált átmenet érdekében. Ennek során újból meghonosodik a makkoltatás, amelynek biotermékei (sajt- és húsféleségek) a körforgásos gazdaság és a Termőföldtől az asztalig (Farm to Fork, F2F) kezdeményezés szerint a helyi üzletekbe és éttermekbe kerül, megalapozva ezzel a regeneratív gazdasági átmenetet.
Így az állattartásra kiemelt feladat hárul a sztyeppesedési folyamatok kontroll alatt tartásában.

Az akvakultúra ágazatban a tó és környezetének halgazdálkodása a berkek fokozatos visszacsatolásával közelít az egykori, természetes állapotokhoz, valamint a halszaporulat önfenntartásához. Az ágazat újból hozzájárul a tó tápanyagkészletének csökkentéséhez. A visszacsatolt berkeken a pákász-rákász mesterség újra megtelepül és változatos fehérjedús termékekkel látja el a környék üzleteit és vendéglőit a farm to fork, körkörös és regeneratív gazdálkodási szemléletek elvei mentén, jövedelmezőségüket pedig a smart landscape alapú ökoszisztéma-szolgáltatás kompenzációja is segíti.

Bár az energiagazdálkodás nem kifejezetten adaptációs kérdés, fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a tó környezetében a magasabb napsütéses órákból adódóan jók a fotovoltaikus rendszeren alapuló áramtermelés lehetőségei. A kiaknázott lehetőség megteremti az ott élő gazdálkodók bevételforrásainak diverzifikációját, kiegészülve a biomassza alapú kisléptékű energiaforrásokkal.

A távközlési szolgáltatások kiemelt fejlesztése segíti a térség húzóágazatának számító kreatív ipart. A térségben nagy biztonságú és nagysebességű vezetékes internet elérés mindenhol biztonságosan és olcsón megoldható, illetve rendelkezésre áll.

Közlekedés területén helyi szinten a mikromobilitási módok dominálnak, és az így felszabaduló parkolóhelyek újból zöldfelületként funkcionálnak, csökkentve a városi hőszigetek kialakulásának esélyét, javítva a települési vízgazdálkodást, a települési ökoszisztéma-szolgáltatások minőségét, mennyiségét, valamint rezilienciáját. Ezt elősegítendő, a bicikliutak árnyékosak és jól kiépítettek. Távolabbi területek között kis kapacitású, de gyakori elektromos alapú közlekedés dominál, amely a kor igényei szerint felmért desztinációk/megállók között funkcionál heat-map (hőtérkép) alapú dinamikus útvonal tervezéssel, és mindezt on-demand (igény szerinti) szolgáltatások egészítik ki.
A térséget elérő látogatók, az állandó helyi lakosság, illetve a szezonális second-home lakosság utazásait közösségi közlekedéssel bonyolítja, amelyet a last-mile koncepció szerint bérelhető e-mobilitási szolgáltatók, azaz elektromos autó-, kerékpár-, és rollerrendszerek támogatnak. Az itt élőknek és a térségbe látogatóknak nem szükséges autóba ülniük, mert különböző, változatos, kis terület igényű, kényelmes, gyors és költséghatékony közlekedési módokkal tudnak a desztinációk között közlekedni.

 

Ábra: https://csodalatosborok.hu/hirek/balatonfured-csopak/oltalom-alatt-allo-foldrajzi-jelzest-ofj-kapott-a-csopaki-bor/
Forrás: Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv Hazai vizeink komplex éghajlati alkalmazkodását segítő fejlesztési prioritások kidolgozása
Cselekvési Terv - Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv - BALATON