A térség meghatározó bevételi forrása a kreatív iparra épül. A térség, mint turisztikai desztináció, a könnyen elérhető közelségben fekvő környező régiók rekreációs és a kreatív iparhoz kapcsolódó kapcsolatépítő és tudásátadó központjaként funkcionál, továbbá az értékteremtést és az innovációt szolgálja. A turizmus, az agrárium, az ökoszisztéma-szolgáltatások rendszere egyaránt segíti a kreatív ipart, illetve a kreatív ipar értékteremtése tartja fent az agrárium és az ökoszisztéma-szolgáltatások megfelelő szinten tartásához szükséges emberi cselekvések rendszerét, így ez a négy terület szimbiózisban segíti egymást.
A jövőkép megvalósításban a természetvédelemre fontos szerep hárul: az adaptív természetvédelem elősegíti a természeti környezet klímarezisztenciájának megerősödését, és egyben hozzájárul a térség emblematikus fajai és élőhelyei megőrzéséhez.
Az eddigi jelentős környezeti terhelést jelentő turizmust fokozatosan a szelíd turizmus (slow travel) váltja fel: a turisztikai attrakciók és kampányok a szelíd turizmust szolgálják ki, és a hagyományos turisztikai igények is efelé a szemlélet felé közelítenek.
Az agrárium regeneratív gazdálkodásának és ökoszisztéma-szolgáltatásainak társadalmi hasznai térségi szinten beépülnek a tájhasználatba és a ráépülő gazdaságba. Így, az agrárium ökológiai minősítésű terményei, amelyek egyrészt helyi körforgásos gazdaságban vesznek részt, másrészt az ökológiai gazdálkodásból eredő piaci előnyöket más régiókban is kihasználják, gazdaságilag kifizetődők.
A termőhelyek kiterjedését és használatát a területhasználati szabályozás tartja kontroll alatt, ami a smart landscape rendszerre épül, figyelembe véve a területek ökológiai és éghajlatvédelmi értékeit is.
A klímaváltozás kihívására az agrárium aktívan és adaptívan reagál. A szőlészet-borászat új borstílusok kialakításával, és/vagy alkalmazkodó művelési eljárásokkal fenntartja az adott tájkaraktert, illetve a helyi identitásban betöltött meghatározó szerepét. A Balaton körül elterülő borvidék a szőlőtermesztés jelenlegi északi határához közel elhelyezkedő területe a portugál, spanyol és olasz területek besorolásával lesz megegyező, így a klímaváltozás hatására a jövőben tőlünk eddig délebbre tapasztalt (pl.: toszkán) klimatikus viszonyok között lesz művelhető. Mindemellett, a nagyobb számban áttelelő kártevők okozta potenciális kártétel mellett még a hordókészítéshez felhasznált faanyag megváltozó szerkezetére, valamint a beltartalmi értékek megváltoztatásával módosuló borstabilizációs szempontokra is ügyelni kell.
Dedikált nemesítési program eredményeként a klímaváltozás várható hatásaira reagáló hagyományos fajták klónszelekciója révén, valamint a keresztezéssel végzett nemesítési program segítségével a klímaváltozás kihívásainak ellenálló fajták terjednek el a térségben, és ez továbbra is lehetővé teszi a klasszikus stílusú borfajták fennmaradását. A dedikált nemesítési program segítségével például a térségben történelmi hagyományokra épülő kékszőlő-termesztés aránya várhatóan növekedésnek indul.
Kialakul a környezetkímélő, valamint ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtó turisztikai attrakcióként is szolgáló szőlészet-borászat, amely az alábbi jellemzőkkel bír:
• visszafogott, az emberi egészségre veszélyt nem jelentő peszticid felhasználás honosul meg
• fajgazdag sorköztakaró növényzetet alkalmaz (esztétikai, és ökoszisztéma-szolgáltatások tekintetében kedvező, vízvisszatartást megvalósító)
• erózió elleni védelmet biztosító teraszos művelésre épül (tájképi elem, hatékony erózió gátlás, vízvisszatartást megvalósító)
Az alacsony gépesítési szinttel művelhető meredekebb térszínek gyomszabályozására és trágyázására egyrészt képzett munkaerő áll rendelkezésre, másrészt e műveleteket az állattartás és legeltetés a tenyészidőszakon kívül, és egyes helyeken az alatt is segíti. Ez a gyakorlat amellett, hogy jelentősen csökkenti a gépekkel végzett munkálatok számát (gyomszabályozás, trágyázás), szűkíti a leggyakrabban ma még kézi munkával, a munkaerő korlátozottsága miatt egyre nehezebben ellátható feladatok körét (soralj kaszálás,
törzstisztítás). Az ültetvényeken legelő állatok hozzájárulnak a turisztikai szempontból is vonzóbb agrárkultúrtáj kialakításához a régióban, illetve az idelátogatók természethez való kötődését erősítik (re-connection).
A szántóföldi termelés a nagy parcellás monokultúrák felől, az ökoszisztéma-szolgáltatások, a regeneratív gazdaság és a rövid ellátási láncok szemléleteit figyelembe véve a tó felől egy gradiális tengely mentén a magas jövedelmezőségű, ökológiai művelésű, diverz zöldség- és gyümölcstermesztés irányába vált a tó közelében, míg távolodva a tó területétől és a felvevő piacoktól, a nagyobb táblás ökológiai mezőgazdaság válik dominánsá, egyrészt csökkentve a tó tápanyag és vegyszer terhelését, másrészt növelve az ökoszisztéma-
szolgáltatások bekapcsolásának mértékét. A termőhelyek javasolt terményeit és termesztési kultúráját, technológiáját a smart landscape-re épülő területhasználati és támogatási rendszer szabályozza.
Az aranykorona érték (földminősítési értékszám) szerinti besorolást (a XIX. századi viszonyok alapján megalkotott, mára elavult értékek) a termőhelyismereti adatgyűjtés váltja fel, amely figyelembe veszi a termőhelyek ökoszisztéma-szolgáltatás potenciálját is.
A talajnedvességi viszonyok alakulását mért adatokkal figyelembe vevő művelésmódok és az így (pl.: zavarásmentes talajműveléssel, zöldtrágya használatával, növények nélküli vagy növényekkel végzett szerves-szervetlen trágyázással stb.) termesztett növények terjednek el, kiszolgálva a térség lakosságát és részben a környező gazdasági centrumokat (Győr, Budapest, Zalaegerszeg, Veszprém).
Az erdészet a megváltozó környezet hatására agrárerdészet formájában készíti fel az erdőket az átmenetre, csökkentve a tömeges sokkszerű hatások kialakulásának lehetőségét, beleértve az erdőtüzek és a paraziták okozta tömeges fapusztulást. Az erdőművelés segíti a klímaváltozásból adódó sztyeppesedési folyamatokat a kontrollált átmenet érdekében. Ennek során újból meghonosodik a makkoltatás, amelynek biotermékei (sajt- és húsféleségek) a körforgásos gazdaság és a Termőföldtől az asztalig (Farm to Fork, F2F) kezdeményezés szerint a helyi üzletekbe és éttermekbe kerül, megalapozva ezzel a regeneratív gazdasági átmenetet.
Így az állattartásra kiemelt feladat hárul a sztyeppesedési folyamatok kontroll alatt tartásában.
Az akvakultúra ágazatban a tó és környezetének halgazdálkodása a berkek fokozatos visszacsatolásával közelít az egykori, természetes állapotokhoz, valamint a halszaporulat önfenntartásához. Az ágazat újból hozzájárul a tó tápanyagkészletének csökkentéséhez. A visszacsatolt berkeken a pákász-rákász mesterség újra megtelepül és változatos fehérjedús termékekkel látja el a környék üzleteit és vendéglőit a farm to fork, körkörös és regeneratív gazdálkodási szemléletek elvei mentén, jövedelmezőségüket pedig a smart landscape alapú ökoszisztéma-szolgáltatás kompenzációja is segíti.
Bár az energiagazdálkodás nem kifejezetten adaptációs kérdés, fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a tó környezetében a magasabb napsütéses órákból adódóan jók a fotovoltaikus rendszeren alapuló áramtermelés lehetőségei. A kiaknázott lehetőség megteremti az ott élő gazdálkodók bevételforrásainak diverzifikációját, kiegészülve a biomassza alapú kisléptékű energiaforrásokkal.
A távközlési szolgáltatások kiemelt fejlesztése segíti a térség húzóágazatának számító kreatív ipart. A térségben nagy biztonságú és nagysebességű vezetékes internet elérés mindenhol biztonságosan és olcsón megoldható, illetve rendelkezésre áll.
Közlekedés területén helyi szinten a mikromobilitási módok dominálnak, és az így felszabaduló parkolóhelyek újból zöldfelületként funkcionálnak, csökkentve a városi hőszigetek kialakulásának esélyét, javítva a települési vízgazdálkodást, a települési ökoszisztéma-szolgáltatások minőségét, mennyiségét, valamint rezilienciáját. Ezt elősegítendő, a bicikliutak árnyékosak és jól kiépítettek. Távolabbi területek között kis kapacitású, de gyakori elektromos alapú közlekedés dominál, amely a kor igényei szerint felmért desztinációk/megállók között funkcionál heat-map (hőtérkép) alapú dinamikus útvonal tervezéssel, és mindezt on-demand (igény szerinti) szolgáltatások egészítik ki.
A térséget elérő látogatók, az állandó helyi lakosság, illetve a szezonális second-home lakosság utazásait közösségi közlekedéssel bonyolítja, amelyet a last-mile koncepció szerint bérelhető e-mobilitási szolgáltatók, azaz elektromos autó-, kerékpár-, és rollerrendszerek támogatnak. Az itt élőknek és a térségbe látogatóknak nem szükséges autóba ülniük, mert különböző, változatos, kis terület igényű, kényelmes, gyors és költséghatékony közlekedési módokkal tudnak a desztinációk között közlekedni.
Ábra: https://csodalatosborok.hu/hirek/balatonfured-csopak/oltalom-alatt-allo-foldrajzi-jelzest-ofj-kapott-a-csopaki-bor/
Forrás: Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv Hazai vizeink komplex éghajlati alkalmazkodását segítő fejlesztési prioritások kidolgozása
Cselekvési Terv - Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv - BALATON
