3 fajta klímaalkalmazkodási kihívást különböztetünk meg.:
1. Tavi adaptáció:
Elöljáróban szükséges leszögezni, hogy a tó vízszintje nem írható le egyetlen értékkel, szükséges megkülönböztetni számos vízállás-paramétert, mint például az éves maximális és minimális értékeket, valamint havonkénti, a különböző tóhasználati módokhoz kötődő minimális és maximális értékeket is. Ide sorolhatjuk az ökológiai igényeket, illetve a periodikus (5 éves, éves, havi) vízszint változás mértékét és ciklikusságát is.
A vízszint változása számos klímaadaptációs kihívást határoz meg, amelyeket az alábbi témakörökben (zárójelben jelezve az altémaköröket) határozhatunk meg:
I. Parti sáv (ökológiája/nádasok, berkek helyzete jövője; parti infrastruktúra kialakítás: strandok, kikötők, épített partszakaszok és ezek gazdasági társadalmi kérdései);
II. Vízfelület (a tó elmocsarasodása, nádasok pusztulása, vízmélység hatása a vízminőségre, vízhasználati kérdések: vitorlások merülése, strandok mélysége);
III. Vízminőség (alga tömegprodukciók kialakulása, felszíni vízkivétel)
2. Vízgyűjtő adaptáció:
A vízgyűjtőn történő adaptációs tevékenységnek jelentős hatása van a tó vízszintjére, a tó vízminőségére, illetve a társadalmi-gazdasági kihívásokra is, így ezek vizsgálata csak együtt képzelhető el az ok-okozati kapcsolatok, illetve a célhierarchia függvényében.
• Vízgyűjtő kiszáradás (természeti értékek helyzete, növénytermesztés (szőlészet/borászat) kérdésköre, erdőgazdálkodás, karsztvíz);
• Villámárvizek (termőtalaj-védelem, tápanyag erózió/vízminőség(eutrofizáció), épített környezet védelme, városi szennyezők). Hazai vizeink komplex éghajlati alkalmazkodását segítő fejlesztési prioritások kidolgozása Balaton
Mind a tó használata, mind a vízgyűjtőn élő társadalom és a vonatkozó gazdasági tevékenységek szempontjából kulcsfontosságúak a klímaváltozás közvetlen és közvetett hatásai.
3. Kihívás: Általános térségi-társadalmiadaptáció
Az adaptációs lehetőségek meghatározásához során fel kell tárni azokat a térségi társadalmi és gazdasági viszonyokat és gyakorlatokat, melyeket alapvetően befolyásol a környezeti feltételek változása, elemezve ezen területek sérülékenységét és alkalmazkodási kapacitását a környezeti változások minőségének és mértékének függvényében. A sérülékenységi területek feltérképezésén alapuló adaptációs potenciálok feltárásához szükséges csoportosítani a térségi gyakorlatok típusait és hatásköreit az alábbi szempontok szerint:
• Fenntarthatóság: azon területek, melyek a térség élhetőségét, megélhetési viszonyait és népesség megtartó képességét támogatják, beleértve a turizmust és a mezőgazdaság fenntartásához szükséges szempontokat, közegészségügyi és településfejlesztési gyakorlatokat (pl.: közkutak, árnyékolás, lokális hőszigetek elleni védekezés);
• Szerkezetváltás: azon területek, ahol az eddigi gyakorlatokat alapjaiban módosítani vagy helyettesíteni kell, mivel a klímaváltozás káros hatásai a gyakorlat szempontjából alapvetően változtatják meg az eddigi feltételeket (pl.: különböző szőlőfajták termelhetőségének földrajzi határainak változása, áttérés a kisebb kockázatú öntözéses kultúrákra);
• Innováció: azon megjelenő új térségi gyakorlatok, amelyek a klímaváltozással megnyíló új lehetőségek kiaknázásához szükséges adaptációs intézkedések lehetőségeiként szolgálhatnak (pl.: új növényfajták, eredményes termesztése).
Ábra: https://aquamagazin.hu/tizenot-ev-alatt-elpusztithatjuk-a-balatont/?p=43988
Forrás: Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv Hazai vizeink komplex éghajlati alkalmazkodását segítő fejlesztési prioritások kidolgozása
Cselekvési Terv - Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv - BALATON-ZFR-20201.pdf
