A Balaton térségére az alábbi klíma és társadalmi változások által vezérelt kockázatokat azonosíthatjuk. Ezek nagyságának meghatározása, a kockázat változása, lehetséges kezelése, valamint a kockázat csökkentése figyelmet érdemel az elkövetkező időszakban, már rövidtávon is.
A kockázati tényezők a következők:
• kiszáradó vidék – nem a jelentősen kevesebb csapadék miatt, hanem a nagyobb evapotranspirációból¹ - kifolyólag;
• növekvő villámárvizek – mind nagyságukban, mind előfordulási gyakoriságukban, valamint a növekvő kárpotenciál miatt is;
• növekvő erdő-, bozót-, nádas- és berektűz kockázat;
• invazív élőlények további fokozott térnyerése;
• hőstressz;
• vízminőségi problémák;
• megváltozó időjárási trendek – száraz és csapadékos periódusok éves eltolódása;
• jelentősebb viharkárok,
• intenzív emberi területhasználat és beépítettség fokozódása,
• térségen belüli települési/ társadalmi egyenlőtlenségek növekedése az erőforrás gazdálkodás lehetőségei terén,
• növekvő szezonális és állandó lakónépesség, ezáltal növekvő kibocsátás;
• a turizmus és a hobbi sportok növekvő volumene, a szezon kitolódásával együtt
¹Az óceánok, a föld, a légkör és a bioszféra közötti vízforgalom a föld egyik legfontosabb ciklusa, amit
hidrológiai ciklusnak neveznek. Az evapotranspiráció az a folyamat, amely a vizet visszajutattja a légkörbe, egyrészt a vízfelületek, a növények felületi (passzív) és a talaj (felszíni és felszín alatti) párolgásos vízvesztesége révén, másrészt a növények általi aktív párologtatás által.
Ábra: https://vistapointe.net
Forrás: Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv Hazai vizeink komplex éghajlati alkalmazkodását segítő fejlesztési prioritások kidolgozása
