Jövőkép, azaz Future-casting

Szöveg

A Balaton 2002-2018 közötti vízminőségével megegyező vagy jobb vízminőséggel jellemzett rekreációs célú tó, ahol a tó és környezetének természetes és természetközeli folyamatai biztosítják az emberi használathoz szükséges ökoszisztéma-szolgáltatásokat, amelyek elősegítik a klímaváltozás káros hatásainak a csökkentését.

A vízgyűjtő és ezen belül a tó és a parti sáv táji adottságoknak megfelelő felosztása azt célozza, hogy a tó és a vízgyűjtő, mint élőhely emberi használatának különböző módjai megtalálják a természetes vagy természetközeli feltételeiket, és egymással ne legyenek konfliktusban (pl. vitorlázás, horgászat, strand, vadászat, ökoturizmus, környezettudatos mezőgazdaság). A tóhoz viszonyított zonális felosztás eltérő funkcióinak igényeit figyelembe véve a Balaton és környezetének látogatói és lakosai a tó és tágabb környezete által nyújtott szolgáltatásokat észszerű időn belül elérhetik, környezet- és helykímélő közlekedési módok segítségével. A turizmus változatos kínálatnak köszönhetően egész szinte évben jelentkezik (négyévszakos desztináció) és hatása az egész térségben kiterjed a nem közvetlenül Balaton-parti településekre is.

A tó térségének gazdasága a körkörös és a regeneratív gazdaság elemeit ötvözi. Míg a körkörös gazdaság elsősorban a térség jövedelemtermelő képességének fenntartására, erősítésére, valamint a hasznok helyben tartására és az ezt elősegítő multiplikátor hatások kiaknázására irányul, a regeneratív gazdálkodás célja a térség ökoszisztéma-szolgáltatásainak általános szinten tartása, illetve a klímaváltozás hatásaiból adódó növekvő kockázatok mérséklésére ható ökoszisztéma- szolgáltatások rezilienciájának, illetve hatásának növelése. A régió urbanizációját a fenntarthatósági alapelvek szerint meghatározott felső korlátok alatt tartják minden egyes mozaikos egységben, a Bécsi Egyetem által kidolgozott smart city koncepció szemléletének a térségre adaptált smart vidék elképzelésnek megfelelően.¹

A tó vízszintje a természetes változékonysághoz hasonlóan ingadozik, a tópart használata ehhez idomul. A környezetének használata a zonalitás vagy zonális elrendeződés segítségével megteremti a feltételeket a regeneratív gazdaság megerősödésére, ezáltal a meglévő externáliák becsatornázására, továbbá a körkörös gazdaságon alapuló rövid ellátási láncok megerősítésére, amely a kreatív ipar által megtermelt javakat a térségben osztja szét, vagyis a gazdaság és az élővilág rezilienciája növekszik.

A tó és környezetének gazdaságában a turizmus (habár jelentős marad), de csak kiegészítő bevételi forrása lesz a régiónak.
A tó és térségének területhasználói (lakosok, nyaralótulajdonosok, turisták, önkormányzatok, gazdasági szereplők, hobbi-szabadidős használók) értik és támogatják a természetmegőrzés és a környezettudatos használat módjait, és a körkörös és regeneratív gazdaság működtetését.

A tó és környezete kiemelt helyzetéből adódóan klímaadaptív mintaterületként nyújt kézzelfogható megoldásokat más vidéki térségek számára.
 

¹http://www.smart-cities.eu/?cid=2&ver=3
Ábra: http://elard.eu/international-forum-of-lag-and-conference-smart-villages-for-a-green-digital-and-resilient-europe-30-9-2-10-2021/
Forrás: Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv Hazai vizeink komplex éghajlati alkalmazkodását segítő fejlesztési prioritások kidolgozása